2010. február 23., kedd

Boldog az aki hitt ...

Február 20.-án este újból megtelt a Bükszádi imaterem hallgatókkal, amely alkalmon Győrfi Tóbiás baróti lp. és a vele jött fiatalok szolgáltak. Testvérünk a Mk. 5, 25-33 versei alapján hirdette az evangéliumot, ami alatt mennyei légkört tapasztaltunk meg.


Február 21.-én vasárnap délelőtt Bogyó Sándor testvéremmel Csíkszeredába mentünk és az előírt igék alapján szolgáltunk. Délben Lázár Ede testvérem családjánál voltunk, ahol Sándor több szakmai tanácsot kapott Ede testvéremtől aki management szaktanár az egyik csíki egyetemen, Sándor pedig végzős a Babes Bolyain ugyancsak management szakon. Lázár Ede testvér, aki a gyülekezet elöljárója is, most doktorál. Az Úr tegye sikeressé vizsgáit!
Este 6,oo órától családommal együtt Bükszádon voltunk, ahol a befejező alkalmon János Csaba kovásznai lp. testvérem a Lk. 18,9-14 alapján hívta az embereket megtérésre.


Az alkalom végén még jó ideig beszélgettünk a jelenlevőkkel. Volt aki töredelmesen imádkozott, és voltak akik kérték, hogy imádkozzunk értük, mert ők ott szeretnének lenni majd ahol az Úr Jézus van. Isten végezze el minden szívben ezt az Ő akarata szerint, hogy mindazok akik akik az igét hallották, üdvösségre jussanak!
Az alkalom után János Csaba testvéremmel és családjával együtt vacsoráztunk és beszélgettünk, amit röviddel éjfél után alig tudtunk félbehagyni. Legyen áldott az Úr ezért is!
Február 22.-én hétfőn este Csernátonban kezdtük el az evangélizációs hetet. Kelemen Sándor marosvásárhelyi lelkipásztor testvér volt a vendégünk, aki a Csel 16, 19-34 alapján az üdvösség elnyerésének feltételeiről beszélt.


Miklós Regina testvérnő bizonyságtétele most is olyan fiatalos és jó ízű volt mint mindig. Jelen voltak a szentgyörgyi fiatalok is, akik énekkel és bizonyságtétellel szolgáltak.

Szolgáló fiatalok a "kereszt" alatt

Kérünk imádkozzatok érettünk, hogy a tiszta ige győzedelmeskedjen az ebben a faluban élők életében, akik még nem ismerik Jézust, és azokéban is, akik téves evangélium áldozataiként ide oda csapódnak és hányódnak a lelki életben. Meg vagyok győződve, hogy Isten hatalmas arra, hogy ránk árassza kegyelmének minden áldását ezen a héten is! (2Kor. 9,8)

2010. február 20., szombat

Boldog aki olvassa, hallgatja és megtartja a prófétálás beszédét ...

Az elmúlt napokban erre felé a hó nagy része elolvadt. Kifele megyünk a télből, ami elég kemény volt. Tavasz közeledik. (Jelenleg kint 11-12 C fok van.) Megkezdődtek az evangélizációs alkalmak itt Székelyföldön is. Várjuk, hogy az Ige szava felmelegítse az emberek fagyos szívét. Szeretném ha mi hívők még hívőbbek lennénk, hogy a kivülvalók is megtérhessenek.
Február 12.-én pénteken este a bölöni református imaházban voltam családommal együtt, ahol szabad légkört adott az Úr az evangélium hirdetésére. Az alkalomra többen is eljöttek a baptista gyülekezetből. Bátorítást jelentett látni az ismerős arcokat, tudni azt, hogy imádkoznak a falu népéért. Az alkalom végén Sikó Imre (a község polgármestere) és Erzsike (a baptista gyülekezet egyik kedves tagja) hívtak meg hozzájuk vacsorára, ahol a lelkész házaspár mellett jelen volt Sikó Margitka és kedves férje Bandi (fiaim jó barátja) is fiukkal Endrével együtt. Kedves alkalom volt az asztalnál való beszélgetés is. Áldja meg az Úr őket, gyermekeiket és unokáikat!
Február 13.-án szombaton este Sámuel fiammal Ürmösön voltunk evangélizáción. Jól eső érzés volt találkozni régi ismerősömmel Istvánnal, aki a 90-es években Nagyváradon tért meg, majd hazajött Apácára ahol édesanyját gondozta, most pedig segít azoknak akik Jézus követésére szánták magukat.
Február 14.-én Csernátonban és Kézdivásárhelyen voltunk, ahol többek között a gyülekezet illetve a körzet jövőjéről is beszélgettünk. Azért imádkozunk, hogy az Úr rendeljen minél hamarabb lelkipásztort ebbe a körzetbe. Én és a testvérek azt szeretnénk, hogy elköltözésünk bár lehetne őrségváltás. Istennél ez nem lehetetlen!
Az elmúlt napokban sok áldást és örömet adott nekünk a mi mennyei Atyánk. Dicsőség neki!
Február 18-22 között Bükszádon szerveztünk evangélizációs estéket.
Február 18.-án csütörtök este Borzási Gyula és Bertalan Péter lelkipásztor testvérek szolgáltak a szentgyörgyi fiatalokkal együtt. Én itthon voltam a bibliaórán.
Február 19.-én péntek este Kis Ottó négyfalui miszziós és barassói ügyintéző lp. szolgált a 2Kor 3,17-18 alapján és a Jézushoz való hasonlóság feltételeiről beszélt.


Hála Istennek szép számmal jöttek a faluból hallgatók, 13 felnőtt és 4 gyermek illetve fiatal. Hiszem, hogy az evangélium Istennek hatalma minden embernek üdvösségére. (Rm 1,16) Tudom vannak olyanok akik különös módon éreztek Bükszád népe iránt. Arra kérlek imádkozzatok érettünk, emeljétek kezeinket, hogy sok szívben győzzön még az evangélium. Volt, hogy már mondtam és újra mondom: Székelyföld egyetlen reménysége Jézus Krisztus!

2010. február 8., hétfő

Boldog akinek segítsége a Jákób Istene

Csütörtök este a rétyi református templomba szolgáltam, ahova feleségem is elkísért. Nem emlékszem, hogy ilyen zsúfolásig telt templomba valamikor is lettem volna. Minden ülőhely el volt foglalva, sőt voltak akik álltak is. Az általuk megadott ige Lk 24,25-27 és téma - Tanúságtétel a szenvedésben - alapján hirdettem az igét. Az alkalom elején és a szolgálat után Rákosi Árpád és Ibolya testvéreimmel néhány énekkel is szolgáltunk. Hálát adtam az Úrnak a szomjas igehallgatókért és azért könyörögtem, hogy bár ne lett volna hiába. Az alkalom után a lelkész család hívott meg vacsorára, ahol kiderült, hogy a lelkész Deák Botond, Albert István Zsolt bihari lp. harmadik unokatestvére. Az Úr áldja meg életét, családját és szolgálatát abban a faluban.
Pénteken jó volt lélekben találkozni az Úr előtt vértestvéreimmel, akikkel közös egyezségünk szerint minden hónapnak ezen a napján különleges módon állunk az Úr előtt egymásért és családjaink tagjaiért imádkozva. Este feleségemmel meglátogattunk egy kedves és őszinte családot a gyülekezetből, akikkel az Úr megtérésük óta összekötött bennünket. Olyan jó látni tisztaságra, szentségre és Istennek tetszésére élni vágyó életüket, tiszta igei látásukat, ami itt Székelyföldön sokakat megszégyenít. Az Úr áldja, őrizze és tartsa meg őket.
Szombaton a vasárnapi alkalmakra készültem, imádkozó szívvel keresve az Úr akaratát és segítségét. Ez a napom vegyes érzelmekkel telt el, amiből utólag arra a következtetésre jutottam, hogy milyen jó dolog engedelmeskedni kellemetlen helyzetekben is az Úrnak és milyen nagy veszélyt rejt a segítőkész testvéri jóindulat elutasítása. Este még sikerült az ifjúsági órán is részt vegyek.
Vasárnap délelőtt az előírt igéből szolgáltam. Az alkalom után megtartottuk a 2009-es év beszámolóját, majd mivel a helyzet úgy kívánta elöljáróságot választott a gyülekezet. Hála az Úrnak békességben folyt le az alkalom és hiszem, hogy az Úr akarata jutott érvényre, amiért már hosszabb ideje imádkoztunk a gyülekezettel.
Este 6,oo órától újabb gyermekbemutatásra került sor gyülekezetünkben, amely alkalommal szinte minden hely megtelt imaházunkban. Az elmúlt 4-5 hónap leforgása alatt ez volt a harmadik ilyen alkalom, amikor Ghioane Hunor és (Szűcs) Rubinka hozták el Gergő Krisztián nevű elsőszülött fiúgyermeküket, hogy érette/érettük az Úr előtt imádkozzunk.

A síró Gergő Krisztián bemutat(koz)ása

(Magamban azért imádkoztam, hogy ha majd nagy lesz is tudjon legalább ilyen keservesen sírni bűnei felett az Úr előtt.) Ezt követték a köszöntések. Mivel az édesapa Kovásznáról származik, több mint 20-an jöttek el ebből a gyülekezetből a bemutatásra, akik közül a gyerekek egy kis műsorral szolgáltak. A család és a helyi gyülekezet részéről több köszöntés is volt.
A végén a kovásznai vendégek igyekeztek haza, mivel már jövet is csak nehezen tudtak jönni a hófúvások miatt.
Az este még felhívtam Dimény Miklós testvéremet Krasznáról akivel egy keveset beszélgettünk, majd a szívünkben az Úrtól kapott békességgel nyugovóra hajtottuk fejünket.
Hétfőn reggel feleségemmel az előírt igét olvasva, nagy bátorítást jelentett számunkra bemerítő János Heródessel és Heródiással való esete. Különösen az elmélkedés címe fogott meg - A próféta sorsa, - amit az Úr segítségével továbbra is vállalni akarok/akarunk.
Szeretnék hű maradni Megváltómhoz, Uramhoz minden körülmények között, szava iránti engedelmességgel és embertársaim, testvéreim iránt való Krisztusi szeretettel. Segíts erre Istenem!!!

2010. február 4., csütörtök

Boldog nép az melynek Istene az Úr

Az elmúlt hetekben felénk nagy hidegek voltak. Volt olyan éjszaka is amikor - 30 C fok alá sülyedt a hőmérő higganyszála. A meteorológusok szerint utoljára 1985-ben volt ilyen hideg erre felé, amire én is jól emlékszem, mivel annak az évnek a márciusába rukkoltam be a sepsiszentgyörgyi hegyivadász alakulathoz. Olyan hideg volt egész márciusban, hogy a hó csak április elején olvadt el egészen. A mostani hideg, a meleg lakásba egészen jól viselhető. Valószínű, hogy a számla megugrik majd mivel volt, hogy éjjel szinte állandóan ment a kazán.
Az elmúlt hetekben újból gond volt a kocsimmal. A szervópompa mondta fel a szolgálatot. Hála az Úrnak Isten ebben is gondoskodott rólunk. Rákosi Árpád testvéremék Németországba voltak a sógoránál, ifj. Bertalan Péter testvéréknél akinek a közbenjárásával egy ottani bontóból megvették a hiányzó alkatrészt, úgyhogy most ez megoldódott. Hétfőn reggel cserélte le a szerelő, ami után igyekeztem a Hargitán szervezett lelkimunkás családok közösségápoló napjaira. A családom három tagját Veress Bálint testvérék elvitték előre, hogy legalább ők ne hiányozzanak a délelőtti programról. Az Úr kegyelméből délre én is odaértem, ahol a képen látható gyönyörű táj illetve látvány fogadott.


Ezen a két napon a következő program szerint örültünk az Úrral és az egymással való közösségnek.
Hétfőn, a közös áhítat alkalmával Bertalan Péter ny. lp. és Kelemen Sándor besztercei lp. buzdítottak imára. Ezt követően Novák Zsolt gyergyói missziómunkás tartott előadást a szolgálatra való elhívás témájában, amiből egy keveset még én is elkaptam. Az ebéd után 4,oo órától kihasználva az időt és az alkalmat a Missziókerület elöljárói találkoztunk. Öt órától a férfiak, a nők, a fiatalok és a gyermekek külön voltak együtt. A férfiaknál felvetettem azt, hogy aki akarja elmondhatja a szolgálatra való elhívása történetét, amit többektől is jó volt hallani. Majd a 2Pt 1,10 alapján arról beszélgettünk, hogyan erősíthetjük elhívatásunkat illetve annak tudatát az életünkben. A nőknél a feleségem, a fiataloknál Győrfi Tóbiás, míg a gyerekeknél János Mónika vezették a foglalkozást. A vacsora után János Csaba kovásznai lp. szolgált igehirdetéssel.

Közös éneklés hétfő este

A szobákban ahol el voltunk szállásolva jó meleg volt, ami nagyon jól esett.
Kedden reggel Dóczi György és Cséki Barna tartották az áhítatot, majd Borzási Gyula tv. előadását hallgattuk meg, szintén az elhívással kapcsolatosan, ami után Kelemen Sándor marosi lp. vezetett fórumbeszélgetést a téma alapján. Délután újból csoportokba folytatódott a beszélgetés, amit most a férfiaknál ifj. Veress Ernő, a nőknél a feleségem, a fiataloknál Kelemen Sándor és Napsugár, a gyerekeknél pedig Veress Teréz vezettek.
Végül Tőtős János tv. mondott "zárószavakat" és imával fejezte be az alkalmat.

A jelenlevők

Nagyon hálás vagyok az eltelt két nap áldásaiért, a támogatókért és mindazért amit az Úrtól kaptam ezeken az alkalmakon. Voltak dolgok amire Isten rávilágított az életemben, amit meg kellett valljak és bocsánatot kaptam rájuk, megújított. Jók voltak az előadások, a csoportos és személyes beszélgetések, amikor közösségbe lehettem testvéreimmel, szolgatársaimmal. Megerősödtem az elhívásomban amit Istentől sok évvel ezelőtt kaptam. Hála az Úrnak érte!
Hazafelé jövet egy rövid időre bementünk Lázár Ede testvérék, akikkel szintén jó volt együtt beszélgetni egy keveset, majd imádkozva kérni Isten kegyelmét és vezetését úgy a személyes mint a gyülekezet életére, jövőjére nézve. Az Úr hallgassa meg imádságainkat és mindenben legyen meg az Ő akarata!
A címben említett ige igaz minden körülmények között, úgy a próbák, mint az áldások idején is!